
A védett burokból az üzleti világba: bemutatkozik a MOME Inkubáció
Számodra miért szívügy a Művészeti és Design Inkubáció és a Kreatív Vállalkozói Program? A saját történeted megvalósulását látod a fiatalok projektjeiben?
Talán igen, bár én nem a MOME-n végeztem, hanem Dániában, egy design–business képzésen, ahol csapatban, valós projekteken dolgoztunk, és a szakmai tudás mellett erős vállalkozói szemléletet kaptunk... Ezután Madridban egy gyorsan növekvő divatmárkánál láttam, hogyan tud egy hirtelen expanzió egy jól működő céget is megingatni. Majd saját vállalkozásba kezdtem: egy szlovén társammal tíz év alatt, organikusan építettük fel a hátizsákmárkánkat. Közben azt is láttam, hogy sok tehetséges kortársam mögül hiányzik az a vállalkozói tudás, ami segítené őket a piacon.
Mikor fogalmazódott meg benned először tudatosan, hogy ezt a tapasztalatot szeretnéd továbbadni, és beépíteni az oktatásba is?
Eladtuk a hátizsákmárkát, bekerültem a MOME-ra, és elkezdett érdekelni, hogyan lehetne segíteni a közeg szereplőit abban, hogy a különböző kurzusokra kidolgozott ötletekből merjenek továbblépni, azokra vállalkozást építeni. Kollégáimmal, Barna Mátéval és Schmidt Andreával kifejlesztettük a Business to Design Program nevű tantárgyat a BA-hallgatóknak, tulajdonképpen ezt az alapozó képzést tekinthetjük az innovációs program előkészítésének.
Mi alapján választjátok ki a résztvevőket? Például a motiváltság mértékét egy pályamunkából vagy egy motivációs beszélgetésből hogyan lehet megállapítani?
A kurzusról kikerült hallgatók jó alanyok ahhoz, hogy igény esetén tovább segítsük őket, ezért sem az inkubációban, sem a vállalkozói programban nem a nulláról indulunk, ugyanakkor sok összetevős a dolog. Fontos például, hogy mennyire csillog valakinek a szeme, amikor a projektet bemutatja, amikor a terveiről beszél... Volt olyan jelentkezőnk, aki a felvételi elbeszélgetés első pillanatában jelezte, hogy akkor is megvalósítja a projektet, ha nem vesszük fel a programba. Ezt lehet olyan lelkesedéssel és magabiztossággal kijelenteni, hogy el is hisszük.
Húszan kezdték a programot, az április 2-i Demo Dayen tizenöten pitcheltek. Mi volt a lemorzsolódás oka?
A Demo Dayen végül nyolc inkubációs és hét kreatív vállalkozói projekt mutatkozott be, amit kifejezetten sikernek könyvelek el. A lemorzsolódás pedig azért történt, mert tapasztalat híján egyáltalán nem könnyű pontosan belőni, mennyi kapacitást, időt, energiát igényelhet egy projekt, mi az, ami a limitált időkeretben megvalósítható. A hat hónapos program félidejében mindenkinek át kellett gondolni, hol tart a vízióhoz képest, és mi a legnagyobb eredmény, ami elérhető.
Másféle mentorálást igényel egy termék, egy szolgáltatás, egy közösségépítő platform fejlesztése, mint egy kritikai művészeti munkát illető kutatás. Hogyan zajlik a matchmaking és az inkubáció ebben a tematikus és műfaji sokszínűségben?
A MOME Inkubáció két pillérre épül: a Művészeti és Design Inkubációra, valamint a pilotév után most debütáló Kreatív Vállalkozói Programra. Az előbbi valamivel egyszerűbb, hiszen itt általában a korábbi témavezetővel folyik tovább a konzultáció, a közös munka. A Kreatív Vállalkozói Program viszont jóval komplexebb, és kifejezetten a MOME-s hallgatók igényeire szabtuk. Sok hallgató fogalmazta meg azt, hogy miután végeznek, nem csupán a prioritások változnak meg a munkába állással, de még ha lenne is idejük, energiájuk folytatni a diplomaprojektjük fejlesztését, ezt az infrastruktúra, a műhelyek, a gépek hiányában nem tudják megtenni. És ugyanilyen fontos faktor a támogató és kritikai módon visszajelző közeg, az egyetemi évek alatt őket segítő szakmai kapcsolati háló, amely szintén gyengül vagy eltűnik, amint kikerülnek ebből a védett burokból. A programban ezeket a fiatal designerek számára kulcsfontosságú szükségleteket próbáljuk biztosítani. Kovács Bori munkatársammal igyekszünk minden projekthez olyan mentort választani, aki kifejezetten az adott témához passzoló szakmai tudással rendelkezik. Ez a Művészeti és Design Inkubáció kapcsán gyakran a korábbi témavezető, aki jól ismeri a projektet, és elköteleződött az irányában, de az is lehetséges, hogy a fiatal tervező a célkitűzéseket valaki mással tudja megvalósítani.
Milyen utakon tudnak elindulni a résztvevők?
Alapvetően három karrierirányt képviselünk. Az alkalmazott kutatói jellegűt, ami akár a Doktori Iskola egyfajta előszobájának tekinthető. Az autonóm művészi karriert képviselő hallgatókat abban tudjuk segíteni, hogy stabil körülmények között készülhessenek fel, és komoly portfólióval léphessenek be az alkotóművészi pályára. A harmadik pedig a termék- és szolgáltatásinnováció, ahol hangsúlyozottan a fejlesztési fázison van a fókusz. Ha sikerül a fejlesztést piacképes formában megvalósítani, megvan rá a lehetőség, hogy a következő évben átlépjenek a Kreatív Vállalkozói Programba, amelyben az aktív és az elmúlt három-négy évben végzett hallgatókat is megszólítjuk.
Mi mindenben adtok tanácsot?
Van egy tizenkét tagú, sokféle szakterületet lefedő csapatunk, benne adótanácsadó, könyvelő, jogász, brand manager, brandstratéga, service designer, nonprofit- és fundraisingspecialista, akiknek van tapasztalatuk kreatívipari vállalkozásokkal. A mentorok közül többen maguk is vállalkozók, akik személyes történeteikkel hitelesítik tanácsaikat, meglátásaikat, nem csupán a termék vagy a szolgáltatás tartalmát, hanem az üzleti oldalt illetően is.
Mi a különbség a két program között?
Míg a Művészeti és Design Inkubáció résztvevői ösztöndíjat kapnak, ami a prototípus gyártási költségeit le tudja fedni, a Kreatív Vállalkozói Program anyagi támogatást nem ad, ebben sokkal inkább a szakmai mentorálás kap hangsúlyt. Ezt egészíti ki a tudásátadás egy „intézményesebb” formája, egy vállalkozásfejlesztési oktatóvideókat tartalmazó online felület, amely egyfajta keretrendszerként vagy sorvezetőként tud működni, illetve különböző workshopok a brandstratégiától a gazdasági fenntarthatóságon át az AI-ig, hogy a tervezők minél hatékonyabban tudják validálni a saját munkájukat.
...ugyanakkor a cél mindkettőnél hasonló...
Az a célunk, hogy a résztvevők minél hamarabb lépjenek ki a komfortzónájukból, és ehhez próbáljuk megteremteni a biztonságos támogatói közeget, amelyben bátrabban hozzák meg a következő lépéseket akár a termékkel, akár a vállalkozás struktúrájával kapcsolatban. Van például egy gyakorlatom ezzel kapcsolatban: fel szoktam tenni a kérdést, hogy hogyan tudnának két-három hónapon belül a megélhetéshez szükséges bevételt generálni abból, amivel a programban foglalkoznak... És ez lehet, hogy nem a termék eladásából fog származni.
Ez egy oktatói-tanácsadói technika?
Nem, ez saját élmény, mert kreatív vállalkozói háttérrel érkeztem a MOME-ra, a döntést pedig élesben kellett meghoznom. Egy barátnőmmel 2011-ben lelkesen fogtunk bele a hátizsákbizniszbe. Létrehoztunk néhány alapmodellt, feltettük őket egy webshopba, és vártuk a rendeléseket. De nem jöttek. Már öt-hat hónapja csak ezzel foglalkoztunk, és még két-háromra volt tartalékunk. Tudtuk, hogy ha visszamegyünk valahova főállásba, ez hobbiprojekt marad, ha viszont ráállunk erre, muszáj kockáztatnunk. Mivel a hátizsákot kifejezetten bicikliseknek terveztük, elküldtük a sajtóközleményünket néhány nemzetközi kerékpárosblognak. Egy amerikai blognak megtetszettünk, ráadásul egy olyannak, ami az iparágon belül a design területén elismertnek számít, és elkezdtek özönleni a rendelések. Nem voltunk felkészülve a többezres kérésekre, mert akkoriban mi ketten varrtuk a táskákat, de már mi kontrollálhattuk a döntéseinket. Persze, az más világ volt, képesek voltak például várni a megrendelők, de egy ilyen helyzet próbára teszi az embert az elkötelezettségét illetően.
Ma valóban más a világ...
Épp ezért tartunk a program elején egy célkitűző workshopot, amelyen a hat hónap végére elérendő reális célt keressük, és egy kutatási workshopot, amire viszont az innovációs folyamat minden pontján szükség van. Itt validáljuk a koncepciót, elindul a prototipizálás és a tesztelés. A havi rendszerességű közös konzultációkra szakembereket hívunk, akiknek az inkubációs és a vállalkozói program résztvevői is öt-tíz percben összefoglalják a projektek aktuális állását. Mivel minden alkalommal más-más vendégnek pitchelnek, a visszajelzések is sokféle irányból érkeznek.
Akinek felkeltette az érdeklődését a Művészeti és Design Inkubáció vagy a Kreatív Vállalkozói Program, hogyan, mikor jelentkezhet a következő etapba?
Május közepén hirdetjük meg az újabb programokat, amelyekre június végéig lehet jelentkezni. Szeptemberben, a tanévvel együtt indulunk, és hat hónapos kifutási idővel, 2027 márciusának végén zárjuk le a projektet. A Kreatív Vállalkozói Programban és a Művészeti és Design Inkubációban is tíz-tíz résztvevővel tervezünk. Utóbbiban szokás szerint törekszünk a kutatói, a művészeti és a szolgáltatási-innovációs kategória egyenlő arányára. Az még nyitott kérdés, hogy inkubáció idei résztvevői közül lesznek-e olyanok, akik bekerülnek a Kreatív Vállalkozói Programba. Ha szükségük lesz rá, és lesz akkora elköteleződés, természetesen találunk rá módot, mert ahogy mondtam, a hallgatók igényeihez alakítjuk a támogató programokat.
Mi jelentheti a továbblépést a Művészeti és Design Inkubáció, illetve a Kreatív Vállalkozói Program esetében?
Ha továbbra is ennyire küldetésorientált és eltökélt csapatok jelentkeznek ennyire sokszínű projektekkel, mert a továbblépés lehetőségét a programok színvonala garantálja. Ez az erős alap ad láthatóságot, a mentori-támogatói kör pedig olyan presztízst, hogy a hallgatók akár az egyetemi tanulmányok alatt, akár azokat követően szívesen belépnek a programokba.
Jelentkezés: https://mome.hu/hu/creative-business-program és https://mome.hu/hu/creative-business-program


