Új esszékötet Veres Bálint és Richard Shusterman szerkesztésében

Dátum: 2023.06.07
Világunk minden szegletét áthatja a design, benne a funkcionalitás és az esztétikai élvezet olykor ellentétes értékei találkoznak, középpontjában pedig az eleven emberi test, a szóma áll - ennek összefüggéseiről gondolkodik a nemrég megjelent Somaesthetics and Design Culture című, számos, a MOME közössége számára ismerős szerző írását közreadó kötet, melyet Veres Bálint a MOME Doktori Iskola DLA programjának vezetője és Richard Shusterman, a Florida Atlantic University professzora, világhírű esztéta-filozófus közösen szerkesztett.

Shusterman 2019-ben, majd 2022-ben is a MOME vendége volt, a Doktori Iskola által szervezett nagy nemzetközi konferenciák (Design Culture and Somaesthetics; The Promise of Pragmatist Aesthetics: Looking Forward after 30 Years) vitaindító előadásaival. 

A most megjelent, tíz esszéből álló kötet a designkultúra szómaesztétikai, tehát test-alapú vizsgálatát kínálja. A szerzők közt találunk filozófusokat, művészettörténészeket, design teoretikusokat és gyakorló tervezőket, így ez az interdiszciplináris könyv eltérő tudományos hátterű olvasók (egyetemi hallgatók és kutatók) számára is betekintést nyújthat a design és a test-alapú esztétikai gondolkodás világába. 

A kötetben olvashatjuk többek közt Guy Julier, az Aalto University designprofesszorának írását, akit egyetemünk 2021-ben avatott díszdoktorává, Jessica Hemmings (HDK-Valand, Gothenburg) esszéjét, aki 2021 óta a MOME Doktori Iskola visiting professora, valamint Jonathan Ventura (Shenkar) doktori iskolai témavezetőnk, a MOME IK alapította Social Design Network vezetőségi tagjának dolgozatát is. A további esszék szerzői is a kortárs designkultúra kutatások meghatározó szereplői, mások mellett Madalina Diaconu (Universität Wien), Matthew Crippen (Humboldt Universität zu Berlin), Dina Shahar (Hadassah Academic College, Jerusalem). 
Az inspirálóan változatos írások gyűjteménye rejtett és olykor kétértelmű kapcsolatokat tárnak fel megélt testi tapasztalataink és a designnak nevezett sokrétű gyakorlatok között. Széles ívet rajzolnak Platón meglepően testközpontú kozmológiájától az ember szomatikus létének modern és kortárs életformákba ágyazott kihatásaiig, olyan témaköröket is érintve, mint a divat, az építészet, az urbanizmus, a ritualitás, a köztéri művészet, a szociális design, a kiterjesztett valóságok (AR), a kiborgizáció, valamint az edukáció és a terápia.  

A mindenütt jelenlévő design nem csak környezetünket, minket magunkat is meghatároz, ahogy díszítjük és stilizáljuk magunkat a hétköznapi életben. A designban a funkcionalitás és az esztétikai élvezet ellentétes értékei találkoznak, középpontjában pedig az eleven emberi test, a szóma áll, egy aktív, érzékelő szubjektivitás, amely létrehozza és értékeli az őt ölelő tervezett világot, miközben maga sem más, mint annak finoman kidolgozott terméke. 

A könyv itt megrendelhető: https://brill.com/display/title/63166  

További hírek

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Photography MA szakán 2025-ben tizenketten végeznek. Diplomakiállításuk Jövő a jelenben: Barátságos és veszélyes címmel a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) ismét fontos mérföldkőhöz érkezett: a hónapokig tartó komplex felújítás után ünnepélyesen átadták a kibővített kapacitású, megújult egyetemi könyvtárat. A tervezésben a felhasználók, a könyvtárban dolgozó szakemberek és kollégák, a hallgatók és az oktatók visszajelzéseire alapoztak, így ez a beruházás nem csupán infrastrukturális bővítést jelent, hanem a szellemi élet és a közösségi gondolkodás elmélyítését is szolgálja – ráadásul izgalmas designmegoldásokkal.
A nagy mesterek legfontosabb mondatai szelíden hangzanak el, mégis egy életre velünk maradnak. Benkő Imre halk szavú jelenléte ilyen volt, formális és informális keretek között egyaránt. Számos fotográfus tanulhatott a társadalomábrázoló humanista művész érzékeny, empatikus szemléletéből, gondolkodásmódjából táplálkozva. Noha csupán két évig, 1998 és 2000 között oktatott a Zugligeti úti intézményben, riportfotóórái, visszafogott, részletekre érzékeny iránymutatása a dokumentarista fotográfia egész középgenerációját inspirálta. Tudásának lenyomata, ha nem is a maga teljességében, töredékeiben még a második, harmadik nemzedék munkáiban is felfedezhető.