Két esemény a design társadalmi felelősségéről a MOME-n 

Dátum: 2025.12.08
Fizikai növekedés vagy minőségi fejlődés? Szolgál–e közös, globális célt a javak növelése? Hogyan léphetünk ki bolygónk és méltóságunk érdekében a mókuskerékből? A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2025 novemberében két egymáshoz kapcsolódó nemzetközi eseményt rendezett, amelyek a design társadalmi, gazdasági és ökológiai összefüggéseit kritikai nézőpontból vizsgálták. 

A Design és kapitalizmus című konferencia (november 12–13.) és a Spatialising Degrowth nemzetközi szimpózium (november 27–28.) célja az volt, hogy a design és az építészet szerepét a társadalmi igazságosság és az ökológiai egyensúly szempontjából vizsgálja, és úgy gondolja újra, hogy a ma még alternatív értékrendek ne periferikus törekvések, hanem rendszerszintű válaszok legyenek. Számos kutató és aktivista szerint a növekedés meg fog állni, a kapitalizmus gazdasági modellje pedig limitált, a kérdés csak az, hogy a folyamat tervezetten megy végbe, vagy instabilitást okoz.  

Egy designer számára az az igazi szakmai siker, ha a munkája hozzájárul egy ökológiailag és társadalmilag fenntartható világhoz – de mégis, hogyan teheti ezt legjobban a fogyasztói társadalomban? 

Ezzel a felütéssel hívta szakmai eszmecserére a designkultúra kutatóit, művelőit és egyetemi hallgatóit a Designkultúra- és Művészettudományi Tudásközpont kétnapos konferenciája Design és Kapitalizmus címmel. A több, mint negyven előadó között az egyetem több központjából, labjából és a Doktori Iskolából érkező kutatók mellett több hazai egyetem is képviseltette magát. A konferencia keynote előadói Babarczy Eszter és prof. Szentpéteri Márton, valamint a nagysikerű Design after Capitalism. Transforming Design Today for an Equitable Future című kötet szerzője, Matthew Wizinsky voltak. Wizinsky előadásában hangsúlyozta, hogy a designnak túl kell lépnie a kapitalizmus logikáján, majd a tervezői tevékenység új, közösségi és demokratikus rendszerbe ágyazásával kapcsolatban gyakorlati irányelveket is felvillantott. Az esemény tematikus sokszínűségét mutatja, hogy a természeti VR applikációktól (Bakk Ágnes) és a kibernetikai designtól (Őze Sándor) kezdve, a feminista szexpozitív etikán (Szabó Eszter) és az IKEA-paradigmán (Veres Bálint, Fiáth Henrietta. Miklósi Ádám) keresztül egészen a társadalmilag érzékeny és fogyatékos csoportok számára való tervezésig (Pintérné Sosity Beáta) bezárólag hallgathattunk előadásokat; miközben a kerekasztal beszélgetések a kapitalizmus logikájával szembeni alternatív praxisokat (Cosovan Attila, Fenyvesi Bori, Kapitány Ágnes és Gábor), a regeneratív designt (Göttler Anna, Temesi Apol, Mester Attila, Hámori Péter), a gyerekcsoportokkal közös tervezést (Gyurkó Szilvia), vagy a designerek felelősségének kérdéskörét (Bujdosó Attila, Fogarasy Tamás, Ferenczi Bálint) járták körül. A konferencia anyagából a Designkultúra- és Művészettudományi Tudásközpont szakmailag lektorált tanulmánykötet kiadását tervezi 2026-ban. 

A hónap végén megrendezett Spatialising Degrowth International Symposium a fenntarthatóság fogalmának a kiüresedésére reagált, a növekedéskritika építészeti, urbanisztikai és térelméleti nézőpontjait, következményeit vizsgálta. A „fenntarthatóság lehetetlen” mottója mögött az építészet és a tervezők szerepének a radikális újragondolása húzódik, rákérdezve arra, hogy mit is jelent térben és társadalmilag felelős módon tervezni a 21. század válságai közepette. A nemnövekedés elmélete a közösségi önrendelkezést és az új környezeti megközelítést sürgeti a közgazdaságtan, a bölcsészet, a társadalomtudományok és a művészetek területén.  

A szimpózium első napja a nemnövekedés alapjaival, gazdasági és filozófiai vonatkozásaival foglalkozott, míg a második nap az építészet és az urbanisztika kérdéseit járta körül; nemzetközi szakemberek bevonásával és kutatások bemutatásával helyezte új kontextusba az építészet és a várostervezés gyakorlatát egy olyan világban, ahol a „több” már nem jelent automatikusan „jobbat”.  

Az előadók között szerepelt Vincent Liegey politikai ökológus, aktivista és a nemnövekedés európai és magyar mozgalmának ismert képviselője; Jin Xue, Norwegian University of Life Sciences-en városi és regionális fenntarthatósági tervezést tanító professzor; dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Zöld egyenlőség podcast házigazdája; valamint a n’UNDO kollektíva, egy spanyol építészeti és urbanisztikai műhely, amely a „nem építés”, a leépítés, a minimalizmus és a szakmai elemzés eszközeivel reagál a városi túlburjánzás és a profitmaximalizálás kihívásaira.  

A két esemény közös célja az volt, hogy új tereket nyisson a designról való gondolkodásban – nemcsak diszciplináris, hanem társadalmi értelemben is. A MOME ezzel a programsorozattal olyan párbeszédet kezdeményezett, amely a tervezést nem csupán esztétikai gyakorlatként, hanem rendszerszintű, kritikai eszközként értelmezi egy komplex, ökológiai és társadalmi kihívásokkal terhelt világban.  

Az események a MOME Alapítvány Global Voices programjának a támogatásával valósultak meg.  

További hírek

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) által meghatározott etikai alapelvek rögzítik, hogy kiemelt figyelmet fordítunk az egyetemi polgárok emberi méltóságának, testi-lelki biztonságának, becsületének megőrzésére és megerősítésére, személyhez fűződő jogaik tiszteletben tartására.
Az ünnep közeledtével adventi vásárokon is értékes ajándékokat találhatsz szeretteidnek. Ha személyes, jól megtervezett tárgyakat keresel, érdemes ellátogatni néhány olyan eseményre, amelyen MOME-alumni alkotók munkáival is találkozhatsz. Advent utolsó hétvégéje különösen jó alkalom lehet arra, hogy az év végén egy kis figyelemmel és szépséggel ajándékozd meg a környezetedet vagy éppen saját magadat. Íme egy válogatás a város kreatív vásáraiból!
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak kezdeményezéséhez csatlakozva szerveztek szolidaritási akciót a MOME hallgatói. A december 8-i szenátusi ülés kezdetén megvalósult eseményen az egyetem közössége, hallgatók, oktatók, munkatársak 10 perces néma csenddel álltak ki az egyetemi közegben történt mindennemű erőszak elszenvedői mellett, és ítélték el az abúzust.