A projektbe már a tervezés fázisában bekapcsolódtak az egyetem hallgatói, az igényfelméréstől az inspirációk összegyűjtésén át a kutatási és tervezési feladatokig, majd a kiviteli tervekig, amelyeket végül két építőművész-hallgató készített el. 

A kivitelezés során a résztvevők nemcsak a gyalulás, felületkezelés és összeszerelés folyamataiban vettek részt, hanem elsajátították a komposztálás működésének és hatásának az alapjait is. A jó hangulatú műhelymunka során a közösségi élmény kiegészült a fenntartható gondolkodás és gyakorlati tudás mélyítésével, s olyannyira sikeres lett a program, hogy a résztvevők többsége később új érdeklődőket is bevont. 

A Budapest100 fesztivál – amelynek központi témája idén a városi zöldfelületek (Köz/Zöld) volt – alkalmat teremtett arra is, hogy a MOME megnyissa kapuit a helyi közösségek előtt, és bemutassa, miként válik egy komposztáló vagy egy közösségi kert a fenntarthatóság eszközévé a városi szövetben. 

A komposztáló révén most elsősorban a MOME közösségi kertjének a növényi hulladéka hasznosulhat, a későbbiekben azonban cél, hogy a 1,5 hektáros campuspark minél több komposztálható anyaga kerüljön a zöldhulladék-hasznosító rendszerbe. A tervek szerint a komposztálót szenzorokkal bővítik majd, amelyek a hőmérsékletet, a szervesanyag- és páratartalmat mérik, s az adatokat nemcsak közzéteszik, de adatvizualizációs módszerekkel fel is dolgozzák, például a digitális tárgyalkotók adatfizikalizálhatják őket, illetve ezek ismeretében ki lehet fejleszteni „a tökéletes komposzt receptúráját”. A komposztálás gyakorlatát eközben a hallgatók és az érdeklődők szemléletformáló programokon keresztül ismerhetik meg. A KompoSztár nemcsak fizikai létesítmény, hanem egy kísérlet is: hogyan lehet tervezéssel és együttműködéssel választ adni komplex környezeti kérdésekre. 

A MOME-komposztáló a KompoSztár/GiliSztár program keretében, a Mol – Új Európa Alapítvány Zöld Oázis 2025 pályázatának a támogatásával valósul meg.