Hegyvidéki beporzónap a MOME Campuson
A rendezvény betekintést adott a kerületben már évek óta zajló beporzóbarát programba, valamint megismerhettük a MOME-méhészet és a MOMÉZ történetét. Sisák Eszter, a MOME Alapítványának kabinetfőnöke az egyetemi méhészet fenntarthatósági céljaira világított rá, elmesélte, mi indította az egyetemet méhészet alapítására. Kiemelte, hogy a MOME célja nemcsak a szemléletformálás, hanem az is, hogy olyan hallgatókat képezzenek, akik a tervezői munka során alkalmazzák a fenntarthatóság szempontjait. Kutasi Tamás, a MOME méhésze a méhek életéről, azok téli pusztulásáról beszélt, elmondta, hogy emiatt mennyire felértékelődött az egyes kaptárak jelentősége. A hallgatóság legbátrabbjai végül védőfelszerelésben a méhkaptárakba is betekinthettek.
A Hegyvidéki Zöld Iroda részéről Laki Nóra hangsúlyozta a kezdeményezés hagyományteremtő szándékát, míg Szigeti Viktor, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tudományos munkatársa a természetközeli élőhelyek fenntartásának a fontosságáról, a növények és a beporzók terepi megfigyelésének a jellegzetes feladatairól beszélt. Szó esett a ritkább kaszálásról, vadvirágos foltokról és a Pollino projektről is, amelyet Butter Kitti, a MOME junior kutatója mutatott be.
A Pollino kezdeményezés a design, az ökológia és a várostervezés területeit ötvözve gondolkodik arról, hogy miként alakíthatók át a városi területek a beporzók igényeinek megfelelően, és hogyan fokozható ezáltal a biológiai sokféleség, illetve az ellenálló képesség az adott helyen.
Máté András természetvédelmi biológus (Vadvirág Világ) az őshonos növények városi szerepét emelte ki: megtudhattuk, hogy sajnos a rovarok számának a csökkenése az utóbbi évtizedekben sem állt meg.
https://hegyvidek.hu/ugyintezes/zold-iroda/kedvezmenyes-beporzobarat
További hírek
