A fókuszban ezúttal a körforgásos gazdaság anyagai, az anyagkutatási innovációk társadalmi felelőssége, az anyagtudomány jövőformáló dimenziói álltak, a konferencia a körkörösség témáját négy különböző szinten közelítette meg. A Synergy with Flora and Fauna szekció több-mint-emberi perspektívából vizsgálta a design új lehetőségeit, az emberközpontúság helyett az ökológiai egyensúly, a planetáris egészség szempontjai kerülnek a középpontba. A Circular Seeds track előadásaiban a fókusz az anyag egyedi viselkedésén volt, és azon, hogyan alkalmazkodik ehhez a tervező a formaalakítás során. A Linking Academy & Industry szekció az akadémiai innováció és az ipari alkalmazás között épített  hidat, bemutatta a körkörös anyagtechnológiai tervezés lehetőségeit a digitálisan vezérelt, gépi alapú és ismételhető folyamatok tekintetében. A Circular Scalability track pedig rendszerszintű példákon keresztül vizsgálta, mi működik és mi nem, amikor a körkörösséget skálázható ipari folyamatokba illesztjük.  

A konferencia programjában több izgalmas előadó is a maker kultúrából indult, és mára a design és az ipar meghatározó alakjává vált. Davide Gomba legendás Arduino-szakértő és az első olasz Fablab létrehozásával vált a nemzetközi maker-mozgalom hősévé, míg Bas van Abel a Waag Society-ből és a DIY elektronikából kiindulva alapította meg a Fairphone-t, az otthon javítható és upgadelhető mobiltelefont, amely a körforgásos technológiai ipar emblematikus terméke lett. Kristina Andersen (TU Eindhoven) és Kovács József (MOME ) a digitális kézművesség és a közösségi kísérletezés képviselői, Gerstenkorn Amália pedig a Z generációt képviseli, maker szemléletet adva a digitális gyártáshoz. Munkásságuk jól mutatja, hogyan vált a maker szemlélet a közösségi műhelyekből kiindulva a fenntartható innováció és az ipari megoldások  kulcsfontosságú mozgatórugójává. 

Az esemény vendége volt a Pan-Projects társalapítója, Kazumasa Takada az ipari melléktermékek kísérleti újrahasznosítását kutatja, nemrég a WIRED magazin hívta meg Japánba, és a regeneratív design potenciáljáról beszélt a várostervezésben. A szomszédos Szlovákia kiemelkedő designere Vlasta Kubušová is részt vett, a német design nagydíjas Crafting Plastics! Stúdió társalapítója, aki az idén két kollégájával megalapította a Better Matter stúdiót Hollandiában, a Design Academy Eindhovenben. Az anyagtervező, kutató és oktató a designvezérelt anyagtervezés egyik követeként a design, az anyagtudomány és a fenntartható innováció határterületein fejleszt a játékoktól a belsőépítészeten át a gasztroterületig használható körkörös anyaghasználati gyakorlatokat.  

Számos előadó tevékenysége a bioanyagok és mikroökoszisztémák körül forog. Ilyen az olasz Barbara Pollini az Aalto Universityről, aki a biodesign szemszögéből mutat rá a lassú, helyi és regeneratív folyamatok jelentőségére, az életképes ökoszisztémák városi környezetben való kialakításának fontosságára. Előadásán túl Minimum Viable Ecosystems címmel workshopot is tart, amely a biodiverzitást támogató, bioreceptív szobrok, installációk, felületek létrehozásának módját ismerteti meg a résztvevőkkel.  

Az egyetem vendége volt a brazil Rebeca Duque Estrada, aki jelenleg a Stuttgarti Egyetem (ICD) kutatója és szálas kompozit anyagokat alkalmazó hibrid rendszer­fejlesztéssel, a gyártás autómatizálásának különböző módjaival foglalkozik, különösen természetes rostok és faanyagok kombinációját illetően. A gyakorlati fókuszt erősítette a Studio Nima is, amely workshopján a terület innovációinak skálázási lehetőségeit járta körbe, vagyis azt, hogyan juthatnak el a legfrissebb bio-anyagfejlesztések a laborból a piaci környezetbe. 

Aki az anyagfejlesztés legendás alakjaira volt kíváncsi, annak szólt Chris Lefteri, a Materials for Design és a Making It szerzőjének előadása; a nemzetközi szaktekintély újabb és újabb kiadásban megjelenő bestsellereivel évtizedek óta formálja a tervezők gondolkodását arról, hogyan lehet az anyagokat aktív folyamatalakítóként kezelni, mit mire és hogyan érdemes használni az ipari terméktervezésben. Munkáiban részletesen megszólít minden anyagot a fától a műanyagig, és azok felületkezeléséről is kimerítően ír.  

A kanadai Ron Wakkary professzor az anyagokról a spekulatív design dimenzióiban gondolkodik, a több-mint-emberi tervezés elismert kutatója, aki munkáiban az emberközpontú design határainak újragondolását és a technológia, az ökológia, valamint a spekulatív gondolkodás összekapcsolását vizsgálja. Nem csak a Simon Frazer Egyetem oktatója, de az Everyday Design Studio alapítója is, utóbbi az interakciótervezésre és kutatásra fókuszál. 

Az építőipar anyagairól is szó esett: professzor Philippe Block (ETH Zürich) például a fenntartható betonépítésről osztja meg legújabb kutatásait, Losonczi Áron építészmérnök pedig világszabadalmáról, az első fényáteresztő betonanyag, a Litracon további fejlesztési irányairól beszél majd.   

A Future Materials konferecia idén a Budapest Design Week hivatalos programjának volt része, kapcsolódó műhelyeivel, kiállítással a régióban egyedi lehetőséget kínált a körkörös gazdaság és az anyagok iránt érdeklődőknek arra, hogy korszerű ismereteket szerezzenek a témában.  
☞ Dátum: 2025. október 15–17., szerda–péntek 
☞ Helyszín: MOME Campus 
☞ További részletek és jegyek 

☞ Facebook-esemény: https://fb.me/e/3EuIuMQ86