Korát megelőző szemléletével jelentősen hozzájárult a művészeti területek közötti átjárhatóság elfogadtatásához. A zenét a kultúrtörténetbe ágyazva tanította, és különös hangsúlyt fektetett arra, hogy az egyes korszakok zenei irányzatai mellett bemutassa a kor képzőművészeti, építészeti és filmes törekvéseit is. Munkásságában következetesen rámutatott arra, hogy a zene, az akusztika és a tér milyen alapvető szerepet játszik a vizuális művészetekben. 

Előadásainak hőfoka, személyes varázsa és rendkívüli tudása generációkat ragadott magával. Nemcsak az egyetemi oktatásban volt meghatározó alak: évtizedeken át „az egész országot tanította” a Kossuth Rádió Mindenki zeneiskolája című műsorában, valamint a József Attila Szabadegyetem előadójaként is, ahol lenyűgöző előadásaival széles közönséget szólított meg. 

Földes Imre zenetörténészként és pedagógusként több tudományos és ismeretterjesztő mű, publikáció szerzője volt. Kiemelkedő pedagógiai munkássága, valamint a kultúrák közötti nyitottság iránti elkötelezettsége elismeréseként számos rangos kitüntetésben részesült: többek között megkapta az Erkel Ferenc-díjat, a Moholy-Nagy-díjat, az Artisjus-díjat, az Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának Nagydíját, valamint 2016-ban a Prima-díjat a magyar oktatás és köznevelés kategóriájában. 

Közvetlenül zeneakadémiai tanulmányainak befejezése után, 1960 és 1974 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelődjén fakultatív zenetörténeti kurzusokat tartott. 1965-ben kamarakórust alapított, amelyet tizenkét éven át nagy odaadással vezetett. Az együttes – ma Momento Kórus néven – mindmáig működik, és a tavaly őszi jubileumi koncerten még együtt ünnepelhetett egykori alapítójával. 

Egyetemünk számára különösen fontos az a művészi és pedagógiai attitűd, amelyet egykori oktatóként ránk hagyott. Szellemi öröksége, elhivatottsága és embersége ma is inspirációt és iránymutatást jelent a következő generációk számára. 

Emlékét és életművét tisztelettel őrizzük.