Az első skicctől a Red Dot díjig: öt hallgatói munka a jövő városából

Dátum: 2026.08.14
Hogyan juthat el egy hallgatói munka a terv fázisából a Red Dot-nevezésig? Az erős koncepció mellett mindehhez mentorokra és olyan, pontosan felépített pályázati anyagokra van szükség, amelyek a tervben rejlő valódi újítást mutatják meg. A MOME Design MA szakos hallgatói közül 2026-ban ismét öt hallgatói munka kapott Red Dot díjat „Design Concept” kategóriában. A SPIN, a CAREFILL, a BUBI-KART, a KENGURU és az ATLAS más-más területen gondolja újra a városi élet rendszereinek, tárgyainak a működését.

Best of the Best nyertesek: szokásformáló koncepciók 

A hétköznapok használati szokásait gondolja újra a két Red Dot „Best of the Best” nyertes koncepció, a SPIN és a CAREFILL.  

Bánfalvi Botond SPIN nevű ceruzahegyezője a hagyományos csavaró mozdulat helyett nyomásra működik, az egyszerűbb mozdulat pedig nemcsak gyorsabb munkát, de kevesebb kitört ceruzahegyet is eredményez, emellett az is használhatja, aki valamiért ezt a mozgást nem tudja végezni. A ceruza lenyomásakor a belső szerkezet forogni kezd, miközben spirális pályán halad, így a penge fokozatosan és egyenletesen távolítja el az anyagot. A félig áttetsző ház láthatóvá teszi a mechanika működését, a külső spirális bordák pedig biztos fogást adnak.  

Égerházi Zsombor CAREFILL koncepciója a vízalapú higiéniai termékek rendszerét gondolja újra töltőpontokkal, vonzó flakonokkal, cserélhető adagolóegységekkel. Mivel a kozmetikai készítmények jellemzően 60–90 százalék vizet tartalmaznak, a szállításuk jelentős többletsúllyal és műanyaghasználattal jár. A CAREFILL viszont koncentrált port juttat el az üzletek töltőállomásaira, ahol a vásárlók a bőr- vagy hajtípusuk alapján állíthatják össze formulát. Otthon már csak vizet kell adniuk az újrahasználható flakonhoz, majd összerázniuk a keveréket. A rendszer így személyre szabható terméket kínál, miközben csökkenti az egyszer használatos műanyag mennyiségét, a szállítás súlyát és a logisztika szén-dioxid-kibocsátását. 

A jövő közjárműhálózata, mikromobilitás mindenkinek 

Tóth Benedek BUBI-KART terve a közösségi mikromobilitást egészíti ki egy, a közlekedés mellett a vezetés élményére fókuszáló, budapesti közbringarendszerbe illeszkedő járművel. Az egyszemélyes, háromkerekű kocsi elektromos rásegítésű pedálrendszert használ, könnyű, merev alumíniumváza és alacsony súlypontja pedig a gokart vezetési élményét idézi.  

A KENGURU nevű, 2035-re szóló városi koncepció Vígh Laura és Tass Vince munkája, amely a mikromobilitási rendszerek egyik alapvető hiányosságát pótolja, hiszen a legtöbb városi közösségi bringarendszer járművei és infrastruktúrája a kerekesszékes emberek számára nem hozzáférhető. A KENGURU azonban összekapcsolja a kétkerekűek infrastruktúráját egy olyan járművel, amelyet kerekesszékesek és épek is használhatnak. A kialakítása egyszerű beszállást, stabil rögzítést, biztonságos utazást és könnyen kezelhető vezérlést kínál, a rendszerhez tartozó alkalmazás az akadálymentes útvonalakat, a dokkolóállomásokat és a járműtípusokat is figyelembe veszi, így nagyobb mozgásszabadságot és önállóságot adhat a kerekesszékes használóknak. 

Amikor a munkagép önállóan dönt 

Zoboki Zoltán ATLAS koncepciója egy hordozható, autonóm tolóoszlopos targonca, amely építkezéseken, elosztóudvarokon és ipari területeken automatizálhatja az anyagmozgatást. Összecsukható szerkezete egy teherautó alvázán elhelyezett védődobozban kíséri a kamiont, így több munkaterületen is gyorsan munkába állhat. Az ATLAS mesterséges intelligenciával támogatott szenzorokkal és kamerákkal tájékozódik. A szállító teherjárművel folyamatosan kommunikál, majd a helyszínre érkezve önállóan végrehajtja a rakodási feladatot. A 360 fokos érzékelőrendszer felismeri az akadályokat, a munkatársakat és a terep változásait, a fényjelzések, az irányjelzők és a vészleállító gombok a biztonságot szolgálják, a targonca egy helyben vált irányt. Az ATLAS a raktári automatizálás pontosságát így a változó, kültéri terepen is alkalmazhatóvá teszi. 

Felkészítő program rangos designversenyekre 

A MOME 2024-ben Húnfalvi András oktató, a MOME Mobility Design Lab társvezetője kezdeményezésére indította el új felkészítő programját, amellyel a hallgatók nevezését támogatja rangos nemzetközi designdíjakra. Az elismeréseket elnyerőknek a díjak komoly kezdőlöketet adnak a tervezői karrierjükhöz, és a láthatóság mellett megalapozzák szakmai önbizalmukat.  

A folyamat első fázisában a kiválasztott munkák alkotóinak oktatók segítenek megtalálni a tervükhöz legjobban passzoló kategóriát, tőlük a hallgatók mentori támogatást is kapnak a pályázati szövegek és a prezentációs anyagok elkészítéséhez. A zsűrizésben és a mentorálásban Csernátony Fanni, Fogarasy Tamás, Kerékgyártó András, Molnár Péter és Ruppert Dániel vesz részt, majd a pályázati anyagok megírásában és elkészítésében Huszár Judit segíti az érintetteket. A program első évében öt, azóta pedig újabb hét MOME-koncepció nyert Red Dot díjat – az idei eredmény így egy több éve épülő szakmai folyamat folytatása. 

A Red Dot Award egy termékeket, kommunikációs megoldásokat és designkoncepciókat értékelő nemzetközi verseny. A „Design Concept” kategória jövőbe mutató ötletekre, tervekre és fejlesztési irányokra fókuszál. A kategóriák legmagasabban értékelt munkái a Red Dot: „Best of the Best” megkülönböztetést kapják: ezt a díjat a zsűri az úttörőnek ítélt, kategóriájukban legjobb koncepcióknak tartja fenn. 

További hírek

A 2026. április 12-i választással egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen felhatalmazás született a tudományos szabadság és a felsőoktatási autonómia maradéktalan helyreállítására, valamint a szférának az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térségbe való visszatérésére. A MOME Szenátusa ezúton kinyilvánítja, hogy élni kíván a változás lehetőségével, ezért a továbbiakban autonómiájának újjáépítésén fog dolgozni.
A Sándor-palotában vette át szeptember 7-én rektori megbízását Kovács Csaba Prima Primissima és Ybl Miklós-díjas építész Baka András köztársasági elnöktől. A megbízatás új szakaszt nyit a MOME életében, amelyben a rektorral készült legutóbbi interjú szerint a részvételi döntéshozatal, az egyetemi közösség megerősítése és a tartalmi építkezés kapja a főszerepet.
Az animációs filmet nem kell népszerűsíteni, „mindenki szereti a »rajzfilmet«” – mondta Bleier Edit, aki 1980-ban útjára indította az akkori Magyar Iparművészeti Főiskola folyamatos, felsőfokú animációs képzését. Olyan szellemi műhely alapjait rakta le, amely generációk útját határozta meg.