A korábban körzővel-vonalzóval megrajzolt, szabályos gyeppázsittal tagolt campuspark megújult, természetesebb, a fenntarthatóság és a csapadékvíz-elraktározás szempontjait szem előtt tartó, vadregényes kert jön létre: hallgatók által tervezett esőkerttel, közösségi kerttel, komposztálóval, valamint jól ismert méhcsaládokkal. Az Budapest100 program alkalmával egyórás séta keretében nyerhet bepillantást a budapesti nagyközönség is a másfél hektáros terület ökotudatos fejlesztésébe, megismerheti ikonikus helyszíneit, hallhat a kert különböző növényfajairól is. Olyan különleges helyekre is bejuthat a látogató, mint a MOME ONE műhelyépület tetőterasza, ahonnan madártávlatból nézhet a campuskertre és a környező zugligeti városrészre. 

Az egyik legizgalmasabb állomás a MOME méhészete lesz, ahol a két korábbi mellett a két új méhcsaláddal lehet majd találkozni, a végállomás pedig a Gond-űző épület terasza, ahol a Herbárium kiállítást mutatják be. A sétavezetők Barcza Dániel tájépítész, a MOME fenntarthatósági vezetője, valamint Tornyánszki Éva és Weisz Szilvia fenntarthatósági programfelelősök lesznek. 

Az átalakulás az életminőség és a kerületi ökoszisztéma javítása mellett jó lehetőség a az edukációra is, hiszen az itteni fejlesztéseket kurzusok, hallgatói együttműködések formájában, a terepen tervezik meg, de a kész közösségi kertet, a méhészetet és a komposztálót is bevonják az oktatásba. A most készülő közösségi kert koncepciója például már a 2023/2024-es tanév második szemeszterében zajló Permakultúra-szemléletű közösségi tér és kert kurzus keretében született meg a hallgatókkal közösen. A tervezett zöldfelület több mint 450 m², a kivitelezés 2025 nyarán kezdődik. 

De lássuk, mi készül pontosan! A sétautak és lépcsők fából vagy faburkolattal újulnak meg, körpad köré szervezett közösségi gyepfelületet, kísérleti, fűszernövényes ágyásokat is kialakítanak. Gyümölcsfák és bogyós növények, például húsos som, fekete ribizli, málna, josta, fűszeres vadvirágmixek, mint levendula, oregánó, mezei kakukkfű, hegyi pereszlény, továbbá futónövények és fal menti cserjék, fekete bodza, kúszó hortenzia, kökény ültetését tervezik, a lépcsők mentén pedig szerepet kapnak a dekoratív évelők, például a japán szellőrózsa, a begóniák és a hortenzia. 

Komposztáló is épül – egyelőre csak az egyetem belső zöldhulladékának kezelésére, de ez is fontos lépés a körkörös gazdálkodás felé. 

Akit mélyebben is érdekel a MOME Méhészet működése és céljai, az most egy workshop keretében kaphat teljes képet: az ökológiai és oktatási céllal létrehozott négy méhcsaládot foglalkoztató méhészet már mézet is termel! Tóték és Mézgáék mellé nemrég költöztek be Mézengúzék és Pempőék, így még több mézzel, propolisszal és méhviasszal büszkélkedhet az egyetem. Ezekkel is különböző oktatási projektek, kreatív foglalkozások valósíthatók meg, a kaptárakból kinyert anyagok mentén induló, valamint a mézszüretekhez kapcsolódó közösségi események pedig nemcsak az egyetemi polgárság, de a környék iskolásai számára is lehetőséget adnak arra, hogy megismerkedhessenek a méhészkedéssel. 
 
A mostani méhészeti foglalkozás rövid elméleti bevezetéssel indul: szó lesz a MOME Méhészet történetéről, a méhek természetben betöltött szerepéről, majd a szabad ég alatt folytatódik a program, ahol biztonságos körülmények között betekintenek a résztvevők a kaptárakba, a legbátrabbak pedig megsimogathatják a méheket. A foglalkozás közben mézet is kóstolhatnak, illetve kipergethetik együtt a négy méhcsalád által megtermelt friss mézet. A workshopot Kutasi Tamás, a Brunner bioméhészet alapítója, a MOME méhésze és Sisák Eszter alapítványi kabinetfőnök vezetik. 

A programok ingyenesek, de a séta és workshop létszámhoz kötött, így érdemes időben regisztrálni.