A magyar vizuális kultúra is legyen az AI-univerzum része

Dátum: 2025.01.28
Iványi-Bitter Brigitta művészettörténész a MOME-n indít új, nagyszabású kutatás-fejlesztési projektet, amelynek célja, hogy a magyar vizuális kultúra is elfoglalja méltó helyét a mesterséges intelligencia világában.

Iványi-Bitter Brigitta közel húsz éve foglalkozik kortárs magyar és európai művészettel (film, videó, festmény, grafika), PhD-fokozatát a magyar animációs hagyomány elemzéséből szerezte az ELTE Film, Média- és Kultúraelmélet Doktori Iskolájában. Nevéhez fűződik többek között a Kovásznai György életművét feldolgozó nagyszabású kutatás, kiállítás és könyv is.  

Az elismert szakember családjával több mint ötéves kanadai tartózkodás után tért haza Magyarországra, és 2024 végén csatlakozott egyetemünk közösségéhez. Oktatói tevékenysége mellett Brigitta egy új kutatás-fejlesztési projektet is indít, amelynek célja globálisan kevésbé domináns vizuális kultúrák, mint például a magyar képi örökség elhelyezése a nagy kép- és videógeneráló szoftverek „tanulási” folyamatában. A text-to-image, illetve text-to-video megoldások ugyanis jelenleg nem tudnak megbízhatóan, pontosan magyar hivatkozású képeket készíteni, és ez a hátrány érvényes minden, a miénkhez hasonló méretű kulturális közösségre. A MOME-n induló fejlesztés eredménye egy olyan alkalmazás lehet, amely biztosítja, hogy a digitális világban alul reprezentált kultúrák vizuális öröksége jelen legyen az AI-eszközök által készíthető tartalmak között. A cél az, hogy Rippl-Rónai József vagy Kovásznai György művészete ugyanolyan pontosan előhívható, életre kelthető legyen az AI segítségével, mint Pablo Picassóé vagy Walt Disney-é.  

„Fantasztikus, hogy van egy olyan egyetem Magyarországon, amely magáénak érzi a feladatot, hogy a magyar vizuális örökség a lehető legjobb minőségben legyen elérhető az AI-rendszerekben. Nagyon örülök, hogy együtt gondolkodhatunk a MOME közösségével azon, hogy a jövő alkotói hogyan tudják a magyar vizuális örökséget megbízható forrásokból építkező AI-eszközökön keresztül használni új vizuális világaik megteremtésére” – fogalmazott Iványi-Bitter Brigitta.  

A tudományos közösség hamarosan szakmai szimpóziumon ismerkedhet meg a fejlesztés részleteivel. Az egyedülálló kezdeményezésbe a témában tartott kurzusokon és gyakornoki programon keresztül a MOME több mint negyven hallgatójának és doktoranduszának lesz lehetősége bekapcsolódni.  

A projekt otthona a MOME Jövőtanulmányok Iskolája (MOME Future School) lesz. Ez az új intézményi egység 2025 januárjában a MOME hosszú távú vízióját adó Jövő Egyeteme program keretében jött létre, összefogva a MOME mesterképzéseit, doktori iskoláját, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, hidakat építve a különféle tevékenységek között. 

„A társadalom jövőállósága jelentős mértékben függ saját kulturális örökségének ismeretétől. Mindez nem csak a nemzetek szintjén értelmezhető; a globális kihívások megoldását is segíti, ha a nemzetközi tudás nem egysíkú, hanem magában foglalja a kisebb kultúrák örökségét is” – hangsúlyozta Molnár Péter, a MOME Future School vezetője, aki azt is bejelentette, hogy ezzel a projekttel egyúttal létrejön az egyetem „Örökség mozgásban” elnevezésű szakmai műhelye is.  

További hírek

A 2026. április 12-i választással egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen felhatalmazás született a tudományos szabadság és a felsőoktatási autonómia maradéktalan helyreállítására, valamint a szférának az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térségbe való visszatérésére. A MOME Szenátusa ezúton kinyilvánítja, hogy élni kíván a változás lehetőségével, ezért a továbbiakban autonómiájának újjáépítésén fog dolgozni.
"A rajzokban ott marad a mozdulat, a történetekben ott marad a lélek." A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közössége, az Animáció szak oktatói, jelenlegi és volt hallgatói fájó szívvel és megrendülten búcsúznak egykori hallgatónktól, Kádár Klaudiától, a végtelenül érzékeny, mély intellektussal és finom látásmóddal megáldott fiatal alkotótól.
Vajon mi történik, amikor a jövőről nem a felnőttek, hanem a középiskolások kezdenek el gondolkodni? Tíz diákcsapat mutatta be elképzeléseit a program idei fináléján, ahol a résztvevők közösen gondolkodtak arról, hogy milyen kapcsolat alakulhat ki húsz év múlva ember, technológia és természet között. A pályázat idei témája az erdő volt: olyan víziókat mutattak be a résztvevők, amelyek egyszerre szóltak a klímaváltozásról, a városi életről, az automatizált rendszerekről, a közösségi felelősségről és a természethez való újrakapcsolódás lehetőségeiről. A zsűri első díját a Sketch Squad csapata nyerte el, második helyen a dECO, harmadikként pedig az Erdei remeték csapata végzett. A döntőben hét különdíjat is kiosztottak, amelyek a pályaművek eltérő erősségeit, szemléletmódját és közösségi értékeit ismerték el.