A fikció és a dokumentum, a színpad és a kulisszák határterületein dolgozik Julian Rosefeldt német film- és videóművész, aki összművészeti installációiban egyesíti a mozgóképet, az építészetet, a színházat és az irodalmat. Különösen érdekli a színpad és a háttér, a látható és a rejtett, az eredeti és a nem eredeti viszonya, filmjei nemcsak társadalmi narratívákat idéznek meg, hanem magára a mozgóképre is reflektálnak: mint archívumra, mítoszgyárra és kísérleti térre. A művész, akinek talán legismertebb alkotása a Cate Blanchettel készült Manifesto, gyakran monumentális díszletekkel vagy éppen posztindusztriális helyszínekkel dolgozik, miközben folyamatosan rákérdez a képi reprezentáció, a narratíva alkotás és az ideológiák működésére, összefüggéseire.

Mostani elődása betekintést nyújt saját művészi gyakorlatába és a több-csatornás videóinstallációk tervezésének módszereibe. Az este során Rosefeldt bemutatja alkotói gondolkodását, a film és installáció műfaji határainak újraértelmezését. Az 1965-ben született Rosefeldt Münchenben és Barcelonában tanult építészetet, de érdeklődése hamar a kortárs képzőművészet, a vizuális narratívák, és a mozgókép határterületei felé fordult. Munkái gyakran reflektálnak társadalmi, történelmi és ideológiai kérdésekre, általában vizuálisan lenyűgöző, gondosan megtervezett installációk, többcsatornás vetítések, amelyek a valóság különböző dimenzióinak komplex összefonódásait tükrözik.

Művei számos nemzetközi gyűjteményben megtalálhatók, többek között a New York-i MoMA-ban, a berlini Neue Nationalgalerie-ban, a melbourne-i National Gallery of Victoria-ban, a müncheni Sammlung Goetz-ben, a bonni Kunstmuseum-ban, a sydney-i Art Gallery of New South Wales-ben, a stuttgarti Staatsgalerie-ban, a müncheni Bayerische Staatsgemäldesammlungen-ban, a hannoveri Sprengel Museum-ban és az athéni Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeumban.

Tizenhárom csatornás filminstallációja, a Manifesto, amelyben az ausztrál színésznő, Cate Blanchett tizenhárom szerepben látható, egyszerre tiszteletadás és kritika, a művészeti manifesztumok történetének újraértelmezése - a munkát világszerte huszonöt intézményben vetítették, többek közt Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A C/O Berlin nemrégiben nagy retrospektív kiállítást szentelt Rosefeldtnek, amelyen 30 éves munkásságát mutatták be Nothing is Original címmel.

Rosefeldt az 1990-es évek vége óta él Berlinben él, 2009-2010-ben a weimari Bauhaus Egyetem digitális média vendégprofesszora volt, 2010 óta a Bajor Képzőművészeti Akadémia film- és médiaművészeti tanszékének tagja. 2011 óta a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanít a médiaművészet professzoraként.

Az esemény a Global Voices támogatásával valósul meg, az előadást követően arra is lehetőség nyílik, hogy feltegyük kérdéseinket.